Miért fontos a jelenérték? Ahogyan a honvéd nyugdíjpénztárról szóló cikk végén olvashattad 1-1 befektetést nem csak önmagában célszerű vizsgálni, hanem egy vagy több másikkal összehasonlítva. Hiszen azzal a döntéseddel, hogy kiválasztasz egy lehetőséget, egyúttal arról is döntesz, hogy elutasítasz minden más opciót.
A feltételek közül nem mindent lehet számszerűsíteni, ilyen például az, hogy milyen feltételek mellett jutsz hozzá a pénzedhez a befektetési időszak végén, vagy akár a futamidő alatt.
Ugyanakkor sok olyan összehasonlítási pont van, amelyek könnyen számszerűsíthetők. Ilyen például a befektetés költsége, vagy az, hogy kapsz-e adójóváírást.
Éppen ezért célszerű értékelni a befektetési lehetőségeket és ezeket az értékeléseket összehasonlítani.
Ahhoz azonban, hogy ezt el tudjuk végezni, szükséges tisztázni néhány fogalmat.
A pénz időértéke
Az első fogalom, amit tisztázni kell az a pénz időértéke. A pénz időértéke, azt jelenti, hogy a pénzünk nem ugyanannyit ér ma, holnap vagy a jövő héten. Pénzügyi alapfogalomként így hangozhat ez a megállapítás: A pénz időértéke azt jelenti, hogy egy mai biztos 1000 Ft többet ér, mint egy holnap biztosan meglévő 1000 Ft.
Ennek alapvetően két oka van:
- a ma rendelkezésre álló pénz már ma felhasználható (elkölthető)
- a ma rendelkezésre álló pénz befektethető, ezáltal jövedelmet termelhet (pl. kamat, osztalék)
A fenti megállapítás egyenes következménye, hogy a különböző időpontokban meglévő pénzösszegeket nem tudjuk összeadni vagy kivonni egymásból. Ahhoz, hogy ezt az összehasonlítást meg tudjuk tenni, azt is tudnunk kell a pénzről, – a nagysága mellett – hogy mikor fog rendelkezésre állni. Ha ez az információ megvan, akkor már “csak” azt kell kitalálni, hogy miként lehet közös nevezőre hozni ezeket a pénzösszegeket. A legkézenfekvőbb megoldás, hogy átszámítjuk ezt az összeget egy közös időpontra.
Erre két módszer érhető el. Az egyik a jövőérték számítás, a másik a jelenérték számítás. Mivel döntéseinket jellemzően a jelenben hozzuk meg, ezért a jelenérték számítást használjuk gyakrabban. Ismerkedjünk meg mind a kettővel.
Mi az a jövőérték és mire használjuk?
Nevéből adódóan a jövőérték kalkulátor használata során a közös időpont, amire az összehasonlítani kívánt pénzösszegeket átszámítjuk az a jövőben van. Tehát ezzel azt számoljuk ki, hogy a ma meglévő pénzösszeg mekkora összegre növekszik a jövő egy adott időpontjáig. Ehhez szükségünk lesz egy kamatlábra, amit használhatunk. A jövőérték számítás tehát nem más mint, egy kamatos kamat számítás.
A jövőérték számítás képlete:
FV=C*(1+r)^n
A képlet jelentése:
FV: Future Value magyarul jövőérték
C: Az összeg, amit befektetünk (pl.: 1.000.000 Ft)
r: a kamatláb (pl.: 5%)
n: az eltelt periódusok (évek) száma (pl.: 5 év)
A fenti számokat beírva egy jövőérték kalkulátorba azt kapjuk, hogy ha ma befektetünk 1 millió Ft-ot 5 évre 5% kamat mellett, akkor az ötödik év végén 1.276.282 Ft lesz belőle.
Ahogyan az látható a jövőértéket két dolog határozza meg:
- a befektetési időtáv és
- a kamatláb
Vagyis minél hosszabb időre és minél magasabb kamat mellett fektetjük be a pénzünket, annál több lesz a végén. Amit fontos megjegyezni, hogy ez nem lineárisan, hanem exponenciálisan növekszik.
Mi jelent a jelenérték és mire használjuk?
Térjünk most át a jelenérték számításra. A jelenérték kalkulátor használata során arra keressük a választ, hogy egy jövőben rendelkezésre álló pénzösszeg mennyit ér ma. Másképpen fogalmazva, mennyit kell ma befektetni, hogy a pénzünk jövőértéke éppen a megjelölt pénzösszeg legyen. A műveletet más néven diszkontálásnak is nevezzük. Ehhez is szükség van egy kamatlábra aminek segítségével ezt meg tudjuk határozni.
Hogyan számoljuk ki a jelenértéket?
PV=C/(1+r)^n
A képlet jelentése:
PV: Present Value, magyarul jelenérték
C: A jövőben rendelkezésre álló összeg (pl.: 1.276.282 Ft)
r: a kamatláb (pl.: 5%)
n: az évek (periódusok) száma (pl.: 5 év)
A fenti példa számokat behelyettesítve a jelenérték kalkulátorba azt kapjuk, hogy ahhoz, ha szeretnénk 5 év múlva 5%-os kamat mellett 1.276.282 Ft-ot, akkor ma 1 millió Ft-ot kell befektetnünk.
Néhány szóban az inflációról
Fontos pár szót ejtenünk az inflációról is. Egy piacgazdaságban, amilyen a mai magyar gazdaság is, a termékek és szolgáltatások árai szüntelenül változnak. Néha lefelé, de gyakrabban felfelé. Inflációról akkor beszélünk, ha nem csak egy, hanem sok termék, vagy szolgáltatás ára emelkedik meg. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy holnap kevesebbet vásárolhatunk 1000 forintért, mint ma. Más szóval az infláció idővel csökkenti a pénz értékét. Ismerősen hangzik ugye?
Az infláció kapcsán azonban fontos azt tudni, hogy bár van belőle egy hivatalos adat, de ez háztartásonként eltérő lehet, hiszen minden háztartás másképpen kezeli a pénzügyeit. Akinek van autója, annak a benzinár változása érzékenyebb, mint aki tömegközlekedik vagy éppen kerékpárt használ. Ugyanez igaz akár a dohányosokra is. Hiszen ha valaki nem dohányzik arra nincs hatással a dohánytermékek áremelkedése.
A háztartások által egy év alatt elfogyasztott összes terméket és szolgáltatást „kosárba” rendezik. Ebben minden egyes árucikknek meghatározott ára van, amely idővel változhat. Az éves inflációt úgy kapjuk meg, hogy a teljes kosár adott havi árát összehasonlítjuk az egy évvel korábbival. A témáról akár egy külön cikk is szólhatna, de most azt kell megjegyezned ebből, hogy az infláció rontja a pénzed értékét.
Mire használhatod a jelenértéket a pénzügyek területén?
A jelenérték számítást akár az infláció legyőzésére is használhatjuk. Ha például azt vizsgáljuk, hogy 1990 óta az infláció mértéke Magyarországon átlagosan 10,7%, akkor azért az nagyon magas szám. Ha 2000 óta nézzük az átlagot, akkor pedig 4,3%. Ha bízunk abban, hogy az EU átlaghoz fogunk közelíteni, akkor 3% alatti infláció lenne a cél.
Ha az illetményed évről-évre változatlan, akkor ez azt jelenti, hogy évről évre csökkeni fog az életszínvonalad. Például az illetményed havonta 250.000 Ft. 4%-os inflációt feltételezve jövőre ennek az összegnek a vásárlóértéke már csak 240.385 Ft-ot fog érni, az 5. évben pedig már csak 205.482 Ft-ot.
Vagyis ha szeretnéd megőrizni az illetményed vásárlóértékét, akkor legalább az infláció mértékével növelni kell a bevételeidet évről-évre.
Jelenérték a befektetések területén
Milyen jól hangzik most az, hogy a befektetésed évente 4,5%-ot kamatozik. Befizetsz mostantól havonta 10.000 Ft-ot például magyar állampapírba a fenti kamaton. Ha az államkincstárnál vezeted a számlád, akkor költség sem merül fel. A fenti kamatból levonjuk a 4% inflációt és máris kijön, hogy a nettó hozam 0,5%. Amennyiben olyan helyen vezeted az értékpapírszámlát, ahol van rajta 0,5% költség is, akkor van egy inflációkövető megtakarításod.
Természetesen ha a fenti kamat mértéke alacsonyabb, vagy a költségeid magasabbak, akkor bár számszakilag több lesz a bent lévő pénzed, de a vásárlóértékét tekintve bizony veszíteni fog az értékéből.
Jogosan merül fel a kérdés, hogy mit tehetsz ellene?
Ahhoz, hogy megőrizd a vásárlóértékét a befizetéseidnek indexálnod kell. Ez azt jelenti, hogy minden évben legalább az infláció mértékével megnöveled a befizetésid összegét.
Az első évben havonta 10.000 Ft-ot fizetsz be. Ez egy év alatt 120.000 Ft. Az infláció mértéke maradjon a fenti 4%. A második évben 124.800 Ft-ot kell befizetned, ami havonta 10.400 Ft-ot jelent. A 3. évben már 10.816 Ft-ot a negyedikben pedig 11.249 Ft-ot.
Ahhoz, hogy a befizetéseid mellett a kamataid is legyőzzék az inflációt, ahhoz olyan befektetési eszközt kell találnod, aminek a kamata magasabb, mint az infláció. Erre lehet példa az olyan állampapír, aminek a kamata az inflációtól is függ. Például, ha úgy hirdetik meg, hogy az infláció felett 0,75% bónuszt kapsz rá, akkor azt feltételezve, hogy 4% az infláció a te kamatod 4,75% lesz.
Összehasonlítás jelenértéken
Nézzünk egy gyakorlati példát, hogyan hasonlíts össze két lehetőséget. A honvéd nyugdíjpénztárról szóló cikkben láthattuk, hogy a pénztár növekedési portfóliója 10 év alatt 5,8%-os hozamot termelt a tagoknak. Ehhez tartozik még a 20%-os adójóváírás és 1,35%-os költség. Az inflációt vegyük 2,5%-nak, mert az utóbbi 10 év átlaga ezt adja ki. A befizetések összege az első évben 10.000 Ft és indexáljuk évente az inflációval. Lássuk mi jön ki ebből a végén jelenértéken számolva.
Ahogyan a képen is látható egy kicsivel több, mint 2 millió Ft gyűlt így össze, aminek a jelenértéke 1.588.250 Ft.
Lássuk a másik lehetőséget. Inflációkövető állampapír, ami az infláció felett 1% bónuszt ad. Ez által a kamat 3,5% lesz. Az állampapírnak nincs költsége, de nem is jár hozzá adójóváírás. Nézzük a számokat.
A számok alacsonyabbak lettek, hiszen csak alig több mint 1,6 millió Ft gyűlik össze, aminek a jelenértéke még az 1,3 millió Ft-ot sem éri el.
Ha csak ezt az egy szempontot vennénk figyelembe, akkor a nyugdíjpénztár lenne a jó választás. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy pénzügyileg tudatos katonaként ne csak egyetlen szemszögből hasonlíts össze két lehetőséget.
Mi történik, ha a nyugdíjpéntár esetében egy másik portfóliót vizsgálunk? Mondjuk a pénzpiacit, aminek a hozama 2,4% a költsége 10 évre vetítve 0,84%. Máris csak 1,75 millió Ft gyűlik össze, ami jelenértéken 1,36 millió. Éppen csak néhány tízezer Ft a különbség.
Egy másik szempont lehet a rugalmasság. A nyugdíjpénztári megtakarításodhoz 10 évig egyáltalán nem, 20 évig pedig csak jelentős veszteséggel tudsz hozzáférni. Továbbá az is korlátozott lehet, hogy milyen módon férhetsz hozzá a pénzedhez, amikor nyugdíjba mész. Ezzel szemben az állampapír esetében szinte bármikor kiveheted a pénzed ha szükségesnek látod és nem is szenvedsz el eközben nagy veszteséget.
Ezek után célszerű feltenni a kérdést magunknak. Biztosan megéri 20-30 évig benne ragadni egy termékben néhány tízezer Ft különbségért?
Összefoglalás a jelenértékkel kapcsolatban
A jelenérték és jövőérték számítás nem tartozik a pénzügyi terület legizgalmasabbjai közé. Viszont a használata alapvetően fogja befolyásolni, hogy miként fogsz tudatos döntést hozni egy-egy befektetés kapcsán.
Egy egyszerű jelenérték kalkulátorral könnyen összehasonlíthatsz egymással különböző befektetési lehetőségeket, de azt is meg tudod állapítani, hogy mekkora összeggel kell növelned évente a fizetésed vagy éppen a megtakarításod mértékét.
A jövőérték kalkulátor a kamatos-kamat hatását tudja neked megmutatni. Viszont nagy odafigyelést igényel tőled, hogy ne hagyd magad elveszni a nagy számok bűvöletében. Mert bár a folyamatosan növekvő összegek jól mutatnak, de ha ezt nem váltod vissza jelenértékre, akkor a végén kellemetlen meglepetés fog érni.
Nagyon fontos, hogy a lehetőségeid mérlegelése során ne csak egyetlen szempontot vizsgálj meg, mert akkor nem fogsz teljes képet kapni a lehetőségeidet illetően. Könnyen lehet, hogy egy első pillantásra kiválónak tűnő lehetőség nem is lesz olyan jó ha alaposabban is megvizsgálod. Alapszabályként elmondható, hogy kizárólag olyan termékekben tarts pénzt, aminek a működésével kapcsolatban minden szabállyal és apró betűvel maximálisan tisztában vagy.
Ha valamit nem értesz, vagy úgy érzed egy pénzügyi szakember segítségére van szükséged a témában, akkor ne habozz igénybe venni a segítségét. Kezdetnek használd a megtakarítási kalkulátort, amit a lenti linken keresztül érhetsz el. A kalkulátor különböző fülein egy egyszerű jelenéréték kalkulátor és jövőéréték kalkulátor is helyet kapott, valamint benne hagytam az inflációs adatokat is, hogy ne kelljen mindig megkresned. Ha bármi kérdésed merülne fel a kalkulátor használatát illetően, akkor fordulj hozzám bizalommal.
