2022. február 24.-én robbant ki az orosz-ukrán háború. Ez a legújabb fegyveres konfliktus nemcsak földrajzi közelsége miatt kelt félelmet az emberekben, hanem, mert a hatásai mindenképpen begyűrűznek az országba. Sokakban felmerülhet a kérdés, hogy kaphatnak-e behívóparancsot az orosz-ukrán háború miatt.
Hadkötelezettség Magyarországon
Magyarországon 2004 őszén megszűnt a sorkötelezettség, így nem is érkezik emiatt behívóparancs senkinek. Békeidőszakban tehát a sorkatonai szolgálatot felváltotta az önkéntességen alapuló katonai szolgálat. Ugyanakkor fontos észben tartani, hogy Magyarország Alaptörvénye a XXXI. cikk (1) bekezdésében a következőképpen fogalmaz: “Minden magyar állampolgár köteles a haza védelmére.” Ez pedig azt jelenti, hogy előállhatnak olyan helyzetek, aminek hatására a postás behívóparanccsal a kezében fog csengetni.
Mikor érkezhet behívóparancs?
Folytatva az Alaptörvény értelmezését a XXXI. cikk (3) bekezdése azt írja, hogy rendkívüli állapot vagy megelőző védelmi helyzetben az Országgyűlés úgy határoz, akkor a magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú, magyar állampolgárságú férfiak katonai szolgálatot teljesítenek. Abban az esetben ha lelkiismereti okok miatt nem akar fegyvert fogni, akkor fegyver nélküli szolgálat keretein belül. Az erre vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvények szabályozzák.
A (4) bekezdésben az is meghatározásra került, hogy rendkívüli állapot esetén honvédelmi munkakötelezettség is előírható a nagykorú magyar állampolgárok számára. Ez a rész tehát már a nőkre is vonatkozik.
Az (5) bekezdés a honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében polgári védelmi kötelezettséget ír elő, de itt nem szerepel, hogy milyen helyzetben történhet ez meg. A részletszabályok itt is sarkalatos törvényekben kerültek meghatározásra.
Végül a (6) bekezdés értelmében akár gazdasági és anyagi szolgáltatás teljesítésére is kötelezhető. Ez alapján – ha jól értelmezem – akkor szükség esetén az ingó és ingatlan vagyonod is az ország rendelkezésére kell bocsátanod.
Mik azok a sarkalatos törvények?
A sarkalatos törvények listája 35 tételt tartalmaz. Sajnos nincsenek hivatkozva, hogy konkrétan mire is gondoltak, ezért csak feltételezem. Véleményem szerint a 33. pontban lévő: “A Magyar Honvédség szervezetére, feladataira, irányítására és vezetésére, működésére vonatkozó részletes szabályok” fog vonatkozni erre a helyzetre. A jogszabály pedig, ami ezt szabályozza az a 2021. évi CXL. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről.
A törvény rövidítve: Hvt. Itt megtalálható minden, amit az alaptörvény előír, részletesen kifejtve.
A különleges jogrend
Az alaptörvényben külön fejezetet kapott a különleges jogrend. Ennek a résznek a célja, hogy különböző rendkívüli helyzetekben határozza meg az állam működését. Erre 6 okot jelöl meg:
- rendkívüli állapot
- szükségállapot
- megelőző védelmi helyzet
- terrorveszélyhelyzet
- váratlan támadás
- veszélyhelyzet
A cikk írásának idején Magyarországon a COVID járvány miatt veszélyhelyzet van elrendelve.
Azt, hogy pontosan melyiket és mikor lehet elrendelni az alaptörvény 48-53. cikkei szabályozzák. Ahogy fentebb említettem a behívóparancsra rendkívüli állapotban vagy megelőző védelmi helyzetben lehet számítani. Ezért kicsit foglalkozzunk most ezzel a kettővel.
Rendkívüli állapot:
Ezt akkor hirdetik ki, ha hadiállapot, vagy idegen hatalom támadásának közvetlen veszélye áll fenn. Ebben az esetben egy Honvédelmi Tanács kerül létrehozásra. Ehhez az Országgyűlési Képviselők ⅔-os többségének a szavazatára van szükség. Ezt az Országgyűlés akadályoztatás esetén a köztársasági elnök is megteheti. Ha a Honvédelmi Tanács felállt, onnantól gyakorlatilag az dönt mindenben, hiszen átveszi a Kormány és a köztársasági elnök jogait, valamint az Országgyűlés által ráruházott jogokat.
Megelőző védelmi helyzet:
A megelőző védelmi helyzet nagyon hasonló a rendkívüli állapothoz, de ezt határozott időre rendelhetik el, ami meghosszabbítható. Valamint az elrendelés oka is más, hiszen egy szövetségesi kötelezettség teljesítése is indokolhatja, valamint külső fegyveres támadás veszélye is.
A behívóparancs érkezésének feltételei
A hadkötelezettség békeidőszakban – ami most is fennáll – nem értelmezhető. Csak a már fentebb említett két jogrend esetén. A Hvt. rögzíti, hogy békeidőben a Honvédség önkéntességen alapuló szervezet, ami rendkívüli állapotban és megelőző védelmi helyzetben önkéntességen és általános hadkötelezettségen alapuló szervezetté válik. A személyi állomány meghatározása is ennek megfelelően került kialakításra:
- tényleges szolgálatot teljesítő hivatásos és szerződéses katona
- honvédségi foglalkoztatottak
- honvédségi alkalmazott
- közalkalmazott
- egyéb munkavállaló
- hadkötelesek (csak rendkívüli állapotban és megelőző védelmi helyzetben)
A hadköteleseknek három csoportja van:
- aktív katonai szolgálatot ellátó katonák, tiszt- és altisztjelöltek, valamint az önkéntes tartalékosok,
- korábban a Honvédségben katonai szolgálatot teljesítő kiképzett tartalékosok,
- kiképzésben nem részesültek, vagy korábbi sorkötelesek: potenciális hadkötelesek
Nagyon leegyszerűsítve a három kategóriát: most katonák, korábban katonák voltak vagy sosem voltak katonák.
Azért fontos ez a három kategória, mert meghatároztak felső korhatárt, ameddig behívóparancsot kaphat. Az első két kategória esetében a hivatásos katonai szolgálat felső határa. Ez – a korkedvezményes nyugdíj lehetőségének eltörlése óta – a mindenkori nyugdíjkorhatár. (2022-ben 65 év.) A potenciális hadkötelesek esetében pedig annak az évnek a december 31.-ig kaphat behívóparancsot, amelyikben betölti az 50. életévét.
A behívóparancs elmaradásának okai:
A Hvt. 18 olyan okot jelöl meg, amikor mentesít a hadkötelezettség alól, így nem is kapsz behívóparancsot. Lássuk melyek ezek:
- 18 év alattiak
- katonai szolgálatra alkalmatlan minősítés
- 3 vagy több gyermeket nevelők
- egyenes ági rokont egyedül gondozó
- kiskorú gyermekét egyedül neveli
- a politikusok egy jelentős része (képviselők, polgármesterek, a jelöltek is)
- aki meghagyásban részesült
- aki valamelyik fegyveres szerv tagja
- ha a házastárs vagy élettárs katonai szolgálatot teljesít
- ha a polgári szolgálat időtartamát már teljesítette
- elérte a felső korhatárt (külön pontban az 50 év és a 65 év)
- ha önként vállalta a katonai szolgálatot
- aki szolgálathalasztásban, félbeszakításban részesült, a halasztás időtartamára, vagy a félbeszakítás végéig
- ha fegyver nélküli szolgálatra adott be kérelmet, az elbírálás végéig
- a gondnokul kijelölt személy
- cselekvőképtelen, vagy cselekvőképességében korlátozott
Ahogy az látható itt nem csak a végleges kimaradás okait sorolják fel, hanem például azt is, ha már egyébként is katona vagy.
Összefoglalás
Ahogyan láthattad tehát aktuálisan nem kell tartanod attól, hogy behívóparancs érkezik a postaládádba. Ugyanakkor léteznek olyan forgatókönyvek, melyek esetén ha elrendelésre kerül a rendkívüli állapot, vagy a megelőző védelmi helyzet, akkor a behívóparancs ott landolhat a postaládában.
Én személy szerint ezt azért nem tartom túlzottan valószínűnek, hiszen NATO tagállamként és az Európai Unió tagjaként azért elég sok dolognak kellene rosszul alakulnia ahhoz, hogy ez realitássá váljon.
Éppen ezért a legjobb, amit tehetsz ebben a helyzetben, ha nem változtatsz az életeden és a hétköznapjaidon. Legalábbis nem az orosz-ukrán háborúra hivatkozva.
Amire azonban érdemes odafigyelni azok a háború másodlagos hatásai, főleg a gazdasági életre vonatkoztatva. Ezek ugyanis már téged is érinthetnek, elég csak a folyamatosan emelkedő inflációra, vagy az üzemanyagok árára gondolni. A sor természetesen folytatható. Éppen ezért a legjobb amit ebben a helyzetben tehetsz, ha a pénzügyi döntéseidet még alaposabban átgondolod. Vezess költségvetést, ha még nem teszed. Szabadulj meg minél hamarabb a hiteleidtől és kezdj el megtakarítani és befektetni. Ha úgy érzed ehhez szakértői segítségre van szükséged, akkor pedig jelentkezz pénzügyi tanácsadásra.
